Hat fő agyi területet vagy összetett agykérgi működést különböztetünk meg az elme működésében:

1. gondolkodás vagy kogníció
2. érzékelés vagy percepció
3. érzelmi, vagy emocionális szabályozás
4. jeladás vagy fogadókészség és válaszadás a környezetre
5. fizikai vagy szomatikus szabályozás
6. viselkedés vagy szociális szabályozás

Abban az esetben, amikor az agy nem működik megfelelően, a felsoroltakból egy vagy több funkció károsodik, melyeket a tüneteik és jellegzetességeik alapján lehet tisztázni. A depresszió középpontjában az érzelemszabályozás területe érintett, de a tünetek alapján minden más funkcióban lehet különféle eltérés.

Minden érzésünk, hangulatváltozásunk, gondolatunk, érzékelésünk és viselkedésünk kapcsolatban áll az agyunk idegsejtjeinek működésével. Az agy területén több, mint 1 milliárd idegsejt (neuron) található, melyek köré szerveződik a komplex idegrendszeri hálózat. Az információ elektromos jelátvitel során terjed az egyik neuron végződéséről a hozzá kapcsolódó neuronra (szinapszis). Az idegsejtek nem közvetlenül kapcsolódnak egymáshoz. Egy kis rés található 2 neuron között (szinaptikus rés), amelyet különböző ingerületátvivő anyagok vagy “neurotranszmitterek” hidalnak át.

Amikor az elektromos jel eléri az idegsejt végződését, annak hatására neurotranszmitterek szabadulnak fel a szinaptikus résbe. A neurotranszmittereket felveszik a szomszédos idegsejtek, ezáltal a soron következő idegsejtben elektromos ingerületátvitel megy végbe. Továbbá a neuronok között újonnan létrejött kapcsolatot rendszeresen megerősítik és a meglévő kapcsolatokat fenntartják az agy által termelt neurotróp hormok (brain derived neurotrophic factor- BDNF).

Az egészséges agy megfelelő szinten tartja a BDNF termelődését és ezáltal folyamatossá válik az új idegsejt-kapcsolódások és új szinapszisok kialakulása. Úgy is mondhatjuk, hogy az információ áramlásának pályái folyamatosan épülnek és kijavítódnak. Ezek az elektromos jelek eredményezik aztán a különböző érzelmeket, gondolatokat és viselkedést.

Abban az esetben beszélünk mentális zavarról, amikor az agy működése a megfelelő szint alá sullied, illetve a különböző tünetek jelentős funkcióromláshoz vezetnek az egyén mindennapi életvezetésében, szociális kapcsolatai beszűkülnek, különféle problémák lépnek fel a családjában, barátok körében, az iskolában vagy a munkában.

A mentális zavarok, így a depresszió meghatározásához nemzetközi megállapodásokon alapuló diagnosztikai rendszereket használunk, mint például az észak-amerikai DSM vagy a nemzetközi BNO rendszerét. Ez a klasszifikációs rendszer az orvosok és más egészségügyi szakemberek széleskörű egyetértésén alapul és egységes felosztást tesz lehetővé a depresszió és más mentális betegségek esetében.

Mint ahogy más mentális betegség esetében, a depresszió is bonyolult genetikai és környezeti kölcsönhatáson alapul. Nem lehet kijelenteni, hogy a mentális betegségeket csak a gének vagy csak a felnőtté válás során ért hatások, illetve a kultúrális különbözőségek okozzák, de általában ezeknek a tényezőknek a kombinációja áll a háttérben.