Milyen népegészségügyi jelentősége van a depressziónak?

A depresszió nagyon gyakori. Európában évente mintegy 20 millió ember szenved depresszióban (WHO, 2008).

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) adatai szerint a depresszió az egyik legnagyobb munkaképesség-csökkenéssel járó betegség a világon, nagyjából minden ötödik nőt és minden tizedik férfit érint élete során. A becslések szerint Európában évente a lakosság 7%-a él át depressziós epizódot.  Európa-szerte a betegségekhez kapcsolódó költségek egyharmada a központi idegrendszer zavaraiból adódik, ennek felét a depresszió teszi ki.

A depresszió bárkit érinthet. Férfiak és nők életkortól, iskolázottságtól, szociális és gazdasági háttértől függetlenül egyformán szenvedhetnek depresszióban. Az élet minden területére hatással van a depresszió jelenléte.  Család, gyermeknevelés, házasság, párkapcsolat, barátok, munka, tanulás, karrier és pénzügyek: az élet minden területét veszélyezteti a depresszió fennállása. A fel nem ismert vagy kezeletlen depresszió gyakran visszatérhet az első epizód után és akár tartóssá vagy krónikussá válhat.

A képet tovább súlyosbítja, ha a depresszió más szomatikus betegséggel társul, mint például rosszindulatú daganattal, cukorbetegséggel, ízületi gyulladással, stroke-kal, vagy szív- és érrendszeri betegséggel, illetve ha egyéb pszichés zavarral társul, mint páldául szorongással vagy szerhasználattal.

A depresszióval küzdő emberek jelentős része hal meg öngyilkosságban és számos ember esetében találkozunk nem halálos kimenetelű önsértő magatartással. Kizárólag az Európai Unió tagállamaiban évente mintegy 60.000 ember hal meg öngyilkosságban és az áldozatok több, mint a fele szenvedett depresszióban.